StellaObservatory
Az elnevezés kissé nagyképúen hangzik: mert hogyan is nevezhetnénk egy tetőteraszt obszervatóriumnak?
A STELLA szó latinúl csillagot jelent. Már a 80-as évek elején főiskolás koromban használtam a Stella Klub nevet. Majd programozóként a fejlesztéseimet StellaSOFT néven szignáltam.
A kis magáncsillagvizsgálóm ugyan, inkább hasonlít egy teraszra, mégis észlelések zajlonak rajta: úgy hogy maradt az obszervatórium elnevezés.

 

Írásomban az amatőrcsillagászkodásom rövid összegzését és a kis terasz obszervatóriumom születését vázolom.

 

Gyerekkoromban, - ami már lassacskánt a történelmi múltba hul -, még a jó öreg Kulin Gyuri bácsi idejében a 60-as években . egyre másra szerveződtek a csillagászati szakkörök. Ózdon Elek Imre fizika tanárom volt a leglelkesebb szervező. Csillagász szakkörében mindenki tartott előadásokat és sok-sok bátorítást kapott a fejlődéséhez, első távcsövének barkácsolásához. Az innen kikerült srácok és lányok többsége jól kvalifikált szekemberre vált: tanárok, mérnökök, programozók lettek.
Én ötödikes koromban csapódtam a csapathoz. Emlékszem, első előadásomat az Orion csillagképből tartottam elképesztő lámpaláz közepette. Ennek ellenére roppant mód megdicsértek! Onnantól fogva a könyvtárakat bújtam és szégyen ide, szégyen oda, de a kikölcsönzött könyvek legszebb fotó mellékletei a saját kis észlelési naplómban kötöttek ki.

Első távcsöveim nagymamám szemüveglencséiből, meg mindenféle vetítők és egyéb hozzáférhető optikai eszközök üvegeiből készültek. El lehet képzelni a minőségüket. Ezek a 'műszerek' még csak hírből sem hallottak az Airy-korongról, meg a Reyleigh kritériumról. Torzítottak, szineztek, de valamit azért mégis csak látni lehetett bennük. Mikor szódásüveg aljból kézzel kicsiszoltam az első 10 cm-es newton tükrömet, amit egy barkácsolni tudó bányász becsövezett, meg állványt eszkábált alá - igazi minőségi ugrást élhettem át. (Csak a vicc kedvéért: a csiszolóporokat a szakkörben ingyen kaptam; az aluminiumozás kb. 100 Ft volt, de azt is Elek Imre fizette ki; az álványt meg, ha jól emlékszem 70 Ft-ért csinálta a bányász.)

A hold, hát az valami pompás látványt nyujtott! Éjszakánként kilopakodtam még egyszer megkukkantani. A jupiter holdrendszere szabályosan lenyűgözött. A szomszédok meg mosolyogtak az emberen. Egy ízben még elme orvoshoz is akartak küldeni.

A 70-es évek elején végül - társadalmi munkában - megépült az ország egyik legimpozánsabb csillagvizsgálója. Kupolájában egy Gyurka bácsi keze elól kikerült 40 cm-es tükörrel felszerelt newton kapott helyet. Igazi nagyágyú volt, elképesztő fényerővel. Bár a város peremén egy dombon van az épület, de minden adandó alkalommal ott volt a helyem, néhány hasonló érdeklődésű barátommal. Végül saját kulcsot kaptunk és szabadon garázdálkodhattunk az intézményben.

Elek Imre sajnos fiatalon, 46 éves korában elhunyt és ettől kezdve a csillagászati élet lefelé ívelt Ózdon. A rendszerváltás után megszüntek a fenntartás anyagi forrásai. Ezt persze az egész magyar amatőr csillagászati mozgalom megsínylette. Megszünt a TIT is, mely a budapesti Urániát finanszírotta. Az amatőrök már nem juthattak kedvezményesen optikákhoz , az otthoni távcső építés kora lehanyatlott.

A hetvenes évek végén - tán 1979-ben? - a Meteor folyóirat Nap megfigyelők rovatát szerkesztettem Iskum Józsi barátom helyett, aki akkor még kötelező katonaáskodással volt elfoglalva egy darabig. Mikor elbocsátották a seregből vissza is vette. Barátunknak az élete: a Nap megfigyelése, tehát ő a méltó erre a posztra.

A legtermékenyebb időszakom a 80-as évek elejére esett, amikor is a Nyiregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola mat-fiz. szakos hallgatójaként Kovaliczky István barátommal aktív előadás szervezők és asztrofotósok voltunk. Ez volt a filmes korszak: Zenit fényképezőgép meg Forte 27 dines fekete-fehér film.


         Márka Szabolcs és Gégényi Palika

Egy vidéki észlelés: akkor 8-adikosok voltak: 1983?

Filmes korszakunkból néhány fotó:

 

Csillagászati szakkörünk eljutott Pécsre és az országos csillagászati vetélkedőn 2-dikok lettünk. Csak a BP-i Uránia szakköre előzött meg!
A szakkörünkbe járt két lelkes fiatal suhanc: Gégényi Palika és Márka Szabolcs. előbbiből informatikai mérnök, utóbbiból a New York-i Columbia egyetem asztrofizika professzora:

http://www.columbia.edu/cu/physics/fac-bios/Marka/faculty.html

 

A NAGY VISSZATÉRÉS:

Olvasom a net-en, hogy sokan, a korosztályomból időlegesen abba is hagyták a hobbijukat, mert hétköznapibb küzdelmek vitték el energiáikat. De, kérem, ezt nem lehet abbahagyni!
Manapság ujra visszatérnek az amatőrködés hőskorának nagy öregjei. Ebben a kategóriában vagyok én is.
Sajnos egy kis örökséghez jutottam, ami hamar csillagászati műszerek formájában realízálódott.

Mivel szerencsére egy földszintes házban élek, aminek megint szerencsére lapos tetejú a konyhája, elhatároztam, hogy az 50. születésnapomra összedobok egy kis házi csillagdát. A tető beázott úgyis le kellett betonozni. Ha már lebetonoztuk kalákában a haverokkal, akkor már egy korlátot is felszereltünk, de ha már van korlátja, akkor ki is kell oda valahogy jutni: kivágtuk a padlás falát és betettünk egy ajtót. Ha már ez is meg volt, akkor meg a teraszról is lehet észlelgetni.

MŰSZEREIM: (< Képek a galériában)

  • SkyWatcher Pro 80 ED APO;
  • Celestron CAM GoTo mechanika;
  • Canon EOS 400D;
  • Genius VideoCam Look webkamera>
  • Fujits Siemens ESPRIMO Mobile laptop;
  • 4-12-25 mm-es oklik; + világító szálkeresztes vezető okullár;

Összességében több mint fél milliós értéket képviselnek, amihez nem is álmodtam, hogy valaha hozzájutok.

De, a műszer mit sem ér önmagában, ha csak porosodik. Ezért ujra belevetettem magam az asztrofotózásba.

Kissé még idegen volt kezdetben ez a digitális technika, meg képfeldolgozás, de egyre jobbak lettek a képek és még távolról sem értem el azt a színvonalat, amit magam elé tűztem.
Mivel programozó voltam, mielőtt munkanélküli hivatásomat el nem kezdtem űzni, továbbra is megmaradnék ennél a témánál, amennyiben a StarFactory project keretében egy amatőr csillagászaoknak szánt automatizált programcsomagot kívánok kifejleszteni. De! Mivel nem én vagyok a legértelmesebb ember ebben az országban: arra buzdítolak Benneteket, hogy vegyetek részt a fejlesztésben. Csináljuk meg együtt!

KOCSKA TAMÁS barátommal összedolgozunk a csillagászati megfigyelésekben. Ő egy SW 300/1500-as Newton birtokosa és mellesleg épített egy naperőművet (nem napkollektort, hanem erőművet);

Ő is a nagy vesszetérőkhöz tartozik.